|
8 Ez it a Gensokyo határán található Hakurei-szentély.
Végül, a Saigyou Ayakashi kivirágzott, de nem teljesen.
A pecsét nem tört meg rajta, így, mint mindig, mindenkit tavasz üdvözölt idén.
|
|
12 Remilia kisasszony kérésére, Sakuya úgy döntött hogy elviszi őt egy virágnézésre.
Egész Gensokyóban nincs jobb hely erre, mint ez a szentély.
|
|
17 Sakuya: „Mindjárt megérkezünk, Kisasszony.”
|
|
20 Remilia: „Talán azért, mert későn virágoztak de ezek a cseresznyefák gyönyörűek.”
|
|
23 Sakuya: „Én már egy kicsivel előbb tudtam csodálni őket, mint maga.”
|
|
26 Remilia: „Jó a szemed, Sakuya.”
|
|
29 Sakuya: „Nem pont így értettem.”
|
|
33 Yuyuko: „Ó, ti is a virágnézésre jöttetek?”
|
|
36 Sakuya: „Öm. Ti miért vagytok itt?”
|
|
39 Remilia: „Kik ezek?”
|
|
42 Sakuya: „Egy hulla és egy félhulla.”
|
|
45 Youmu: „Kísértetnek hívnak minket.”
|
|
48 Yuyuko: „Az itt lévő cseresznyefák olyan pompásak,
|
|
50 <c$$Yuyuko: „>bolondok lennénk nem eljönni.”
|
|
53 Sakuya: „Hát igen, mi is ezért vagyunk itt.”
|
|
56 Sakuya: „Mi lett a *te* cseresznyefáiddal?”
|
|
59 Yuyuko: „A Saigyou Ayakashi nem virágzott ki,
|
|
61 <c$$Yuyuko: „>de már nem nagyon érdekel.”
|
|
64 Yuyuko: „Most már jobban érdekel Youmu bosszantása.”
|
|
67 Remila: „Mókásan hangzik.”
|
|
71 Reimu: „Ha már itt tartunk, nem hívhatjátok meg magatokat
<c$$Reimu: „>a kertembe, hogy lármázzatok ahogy kedvetek tartja.”
|
|
75 Sakuya: „Megjött a hangulatgyilkos.”
|
|
78 Youmu: „Hangulatgyilkos vagy.”
|
|
81 Reimu: „Hangulatgyilkos, aki semmibe vesz.”
|
|
84 Yuyuko: „Egyébként, jobb ha nem álltok az alá a fa alá.”
|
|
88 Reimu: „Mi?”
|
|
91 Yuyuko: „Akárki is van odatemetve, már ötven éve nyugszik ott.”
|
|
94 Youmu: „Még érik.”
|
|
97 Reimu: „Áhh, ne már...”
|
|
100 Sakuya: „Mindenesetre hoztam italokat és rágcsálnivalót.”
|
|
103 Reimu: „Hát jól van. Ha Sakuya takarít, akkor nem bánom.”
|
|
107 Sakuya: „Abba nem egyeztem bele.
|
|
109 <c$$Sakuya: „>Szerencsére van itt valaki, aki még alkalmasabb a feladatra.”
|
|
112 Yuyuko: „Úgy bizony.”
|
|
115 Youmu: *sóhajt*
|
|
118 Abban a percben úgy tűnt a cseresznyevirágok vörösödni kezdtek.
Talán azért, mert a nap közeledett a horizont felé...
|
|
122 9. BEFEJEZÉS
|